2016. december 26., hétfő

6 nappal ezelőtt

ma dolgoztam utoljára az évben, az ajándékok pipa, van karácsonyfatartó és izzósor és mégcsak huszadika van. A fát -,áldozat az esztétikum és a hangulat oltárán- huszonharmadikán hozzák, és jön hozzám a Fiam a szerelmével és ettől lesz igazán ünnep az ünnep. "Hogy jutottál el Feri a pápaválasztáshoz?"- kérdezi Vé ügynök, de vissza az ünnephez. Szenteste délután a díszítés jól átgondolt és megtervezett folyamatát a konturban vásárolt rögzítődrót feldarabolásával kezdtem, mivel úgy gondoltam, hogy gyorsabb, ha előre levágom a szükséges drótot, minthogy egyet levágok, rátekerem a szaloncukorra (zselés, piros, fehér csillagokkal, hópelyhekkel) és fel a fára, nem. Megszámoltam hány darab cukor van. 😀😀😀 35darab, pedig több mint egy kilót vettem. Kicsit rájártam. Drótok levágva, nyakkendőként a szaloncukrokon. A fa kétméteres. Az első karácsony, hogy nem vágtam szét a kezem, jeee. Körbejárom kezemben cigarettával a Tilosban a Slow dawn. Mind a harmincöt fent van. Fényfűzér, meleg fehér. Semmi barokkos cizelláltság, inkább puritán. Harmonizál a szoba kolostori jellegével, az osztott ablakkal, a templomhajót idéző fülkéjével, szeretem. Ez az a karácsony amikor elvesztettem Murakami-szűzességemet. Nem kicsit tartottam tőle. Túl nagy volt a hype és ezért elkönyveltem magamnak, mint a sötétoldal coelhoja, de most, a "Sötétedés után",  "Leszáll az éj Tokiora ... új törvények ... dimenziók ... cigarettafüsttől és kávéillattól terhes levegő ... szexhotel ... dzsessz-zenész ... rendszergazda ... bűneset", William Gibson Neurománca ugrott be. Jó a könyv és a film is, a Johnny Mnemonic Keanu Reevesszel, Rutger Hauerrel, Henry Rollinsszal, Ice T-vel. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

artpiknik tilos családi maraton

"Ha kifogytunk az álmainkból elpusztulunk." Emma Goldmann

Indultam melózni. AirPods a fülbe, amíg beérek az Anima-remix lemezt hallgatom, éppen a Fjodor Mihaljovics -ot, ami nagyon emlékeztetett va...