2015. augusztus 18., kedd

Go to hell for heaven sake!

Szóval egész hétvégén gurultam. A legjobb vasárnap volt. Az egyetem parkolójából indultam vissza, mert láttam, hogy készülődik a vihar. Pont beértem az árnyékvető ponyva alá a Dunakapu téren. Dörgött, villámlott, szakadt, én meg a Fiammal egy jót telefonáltam. Ja, és Jake Gyllenhaal, Enemy (Embermás) című filmjét, ha javasolhatom, nagyívben kerüljétek! Ennél nyomasztóbb már-már kaffkai parafrázist még nem láttam. És könyörgöm ezt a Jake-et dugja már meg valaki! Csak hervasztó szerepeket bír játszani. 
Most már tutituti, megyek a Szigetre dolgozni, egy vegetable büfébe, a Colosseummal szemben. Élettársi közösségre lépek egy hétre Robival és 2 hastáncos csajjal. ☺
Hétfőn épp a Setup-ba gurultam vissza a boarddal, amikor a Bécsikapu téren lekiabáltak. Simán elgurultam egy réglátott haver mellett. Dajer volt, a győri punklegenda, a néhai Auróra cirkáló(!) énekese. Bemutatott az anyukájának, "egy régi punk haver". Nyárra hazajött Canadából. Otthon ő is longboardozik (,minő újabb párhuzam), este meg bandázunk egyet. És így lett. Elfröccsöztünk a Matrózban, aztán chilleztünk a Fecskében. Ő is megtalálta a ritmusát. Dolgozik (fest. szobát), rákattant az elektronikus zenékre, house-számokat csinál, dj-zik, aztán télen meg lehúz Mexicoba, egy halászfaluba. Jól nyomja.
Délután volt egy laza szemináriumunk Pöpivel, minek után megkívántam a paprikás csirkét. Go vásárcsarnok. A bábolnaiak már mindent elpakoltak, de a néni kedves volt és még kiszolgált. Kértem egy mellet, két combot és két szárnyat. Már itthon konstatáltam, hogy egy kicsit megint túlvállaltam magam, hiszen egy komplett csirkét vettem. Az egyik combot és a fél mellet, majd holnap kirántom.
Ha csütörtök, akkor uszoda. De nem ám az élményfürdő része, hanem az oldszkúl. Törülköző ledob a sportmedence sekélyebb végénél egy platán árnyékába, egy gyors tus, hogy ne kapjak infarktust és irány a medanszié. Isssteni a víz. Nem az a büntető, amiben, ha nem mozogsz, vacogsz, hanem a hűsítő fajta, és imádtam, hogy láttam a víz alatt (beújítottam egy úszószemüveget). Rajtkövön száradás. A füves domboldalon (régen ez volt a rajok helye) csak egy -,kissé aszalódott- milf monokinizett. Ahogy begurultam a teaházhoz longboarddal -megint éltem a lehetőséggel- a könyvelőm jegyezte meg, hogy 
-Te sosem nősz fel?! 
-Hát dehogy nem! Én már felnőttem. Egy naaagy-nagy gyerek vagyok. (Azt csak remélni tudom, hogy: nem infantilizmo.) 
Reggeli first kv a Pascucci teraszán. (Bírom a csajokat és imádom a kérdést! "A szokásosat?") Hozza a srác, leteszi elém.
-Ne haragudj, megkérdezhetem, ti nem árultok cédéket?
-???
-Hát, ahol dolgozol. Mindig látlak kijönni ...
-Ja! Oda kvzni járok. Csak viccelek. Szóval nem ott, vagy ott nem dolgozom, viszont árulnak cédét, de asszem csak helyi rap-bandákét, Barbár fívérek, Vicc beatz.
-Jaja, az kellene.
-Na, a bolt meg a Sole II Soul, amelyik előtt kint van egy nagy Okley-zászló

-M'ér' Pézé, téged nem zavar, hogy ők, csakúgy kapnak pénzt, te meg 90ezerér' gályázol? tette fel a kérdést egy haver. Mire én:
-Hol van ez, akárcsak nagyságrendileg is ahhoz, amit ezek a szemünk előtt lopnak el?

-Hétfőn megyek a Szigetre, de ugye ott nem fognak robbantani?!
Hol élnek ezek az emberek?! Az idézett hölgy, történetesen velem egy városban. Most komolyan?!?! Milyen tévéadást néznek ezek? Ja?! És a gyerekek (,mármint a helyiek)? Félnek? Félnek a Baross uton? A fekete emberektől? Na, az a gyerek mit hallhatott, otthon, hogy fél a migránsoktól? Tuti, hogy van olyan család, ahol már elhangzott, "Ha rossz leszel, elvisznek a menekültek!" Kérdem ezt, azért, mert nekem az ismeretlen rossz kevésbé félelmet keltő, mint a már tapasztalt. 
Megcsináltattam az útlevelem. A hajózáshoz nélkülözhetetlen és biometrikus.
Lőttem egy fekete tankot. Nagyon "makeyourself"-stílusban ecsettel, fehér festékkel "Go to hell for heaven sake" van rámázolva. 😄

Ez volt a Sziget(en) 1996-ban, -19 éve,- és én. Azóta sem. 
Na majd most. Vasárnap reggel indulok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

artpiknik tilos családi maraton

"Ha kifogytunk az álmainkból elpusztulunk." Emma Goldmann

Indultam melózni. AirPods a fülbe, amíg beérek az Anima-remix lemezt hallgatom, éppen a Fjodor Mihaljovics -ot, ami nagyon emlékeztetett va...