2015. augusztus 26., szerda

Egy antiszigetes Szigettrip-flashbackje absztinensen, notsurvivalekkel, hülye ribancokkal és radicalgastroval. Egy roadmovie.

Vasárnap délben érkeztünk. Ez a -2. nap, a beköltözés. 4-kor nyitottunk. Tik-tak hummus & shisha bar. Vegan free. Mellettünk camping, szemben a raklapokból épített Colosseum és az Artzone. Hétfőn délután hallottam először vendégtől magyar szót, és megkezdődött a porinvázió. Szerdán sikerült beszereznem egy orvosi maszkot a gyógyszertárból (, merthogy az is volt a Szigeten, meg Mcdonalds, bár ezt nem láttam, meg Rossman, ahol feltankoltam papírzsebkendőből). Kínzó, fel nem szakadó, száraz köhögés, égő hörgők. A privát felmérésemre, tapasztalásomra alapozva mondom, hogy a kérés hiánya, nem hungarikum, ami fölött volt, hogy sztoikus nyugalommal elsiklottam, volt, hogy poentírozva népneveltem, mikor a delikvens elém kerülve kommunikációs kapcsolatba lépett velem:
-Falafel sandvich. -mondta a vendég.
-Hi, Falafel Sandvich! I am Zoli. -válaszoltam.
A legtöbb esetben értetlenség volt a reakció, ilyenkor legyintve mondtam:
-This is hungarian joke. Forget it!
Mászkálni csak reggel mászkáltam fürdés után némi reggeliért. Akkor láttam, hogy eeez, egy kib@szott nagy, falusi vurstli. Egy búcsú, ahol yolo van, ahol ringlispil helyett háromezerért megihatsz egy korsó sört 50 méter magasan, ahol a péksütemény (kakaós csiga, sajtos rúd, bukta) egységárasítva 490, ahol a programok végeztével a helyszineken lakossági, éneklős houseokat nyomatnak, ahol egy doboz szőlő 1900.
Szóval a legdurvább a szerda volt. 7-kor keltem, hogy rendbe tegyem a pultot, legyen smootie, tea, forró víz, hogy 10-kor ki tudjunk nyitni, aztán hajnali 3-ig meló, zárás. Míg a többiek fürödtek, én vigyáztam a sátrat, meg szigiztem egyet. Lefeküdtek, én meg elindultam. Wahorn András (A.E. Bizottság) köztéri installációjánál megtaláltam, akit kerestem. 
-You maked my favourite drink on festival. Thank you!
-No, me too! I'm happy!
Bolyongtunk a Colosseumban, biológiai kéznyomot hagytunk egy Ford Transit motorháztetején. Gyors alvás, reggel van.
Láttam egy párt, kezükben egy transzparens: "We need weed!" Egyébként meg senki nem akart füvet szerezni. Ellenben a Magic mirror sátrat mindenki rajtam kereste, mintha legalábbis egy "i"-betű lett volna a pólómon. Meg papírzsebkendőért és szalvétáért nyaggattak. A sokadiknál -aki egy német fickó volt-, mikor nyújtottam a papírzsebkendőt, ráfogtam, közelebb húztam magam és tentori hangon a fülébe suttogtam: "You are not survival!" (, mert még egy ennyire bagatel szituációban is másra vagy utalva. De ezt, már csak gondoltam.)
Pénteken estére már felszaporodtak a magyarok. Naná, hogy velük volt igazi konfliktom. Két vadászó milf, frissen sminkelve csiniben, valami minősíthetetlen hangnemben rendelt a Robinál. Pont a hangnem miatt, megnéztem őket, de közben csináltam a rendeléseket, meg fizettettem. Két perc múlva Robi kérdezi:
-Zé! A két csaj fizette a szendvicset?
-Nem.
-Ezek leléptek fizetés nélkül.
-Baszki! Robi figyelj a kasszára!  
Kiléptem a pultból és elindultam a tömegben megkeresni őket. Az egyik kereszteződésben sétálva, zabálták(!) a szendvicset. A nagyszájúnak megérintettem a vállát.
-Hölgyem! A szendvicseket elfelejtettétek kifizetni, úgyhogy légy szíves!
-Ez neked szendvics?! Hát ezt én nem fogom kifizetni.
-De bizony igen! Mert, ha szerinted nem szendvics, akkor hagyd ott, ne edd meg!
-Pedig én ezt meg fogom enni!
-Akkor gyere vissza és fizesd ki!
-Nem!
Most mi a f@szt csináljak? Üssem meg? Nem. Azt nem lehet,elvégre, mégiscsak egy nőről van szó. De megütöm. Nálam, és ők kivívták az egyenjogúságot. De nem, nem lehet tetlegesség, máshogy kell lealázni. (mindez egy másodperc alatt futott le az agyamban)
-Megeszed? -kérdeztem miközben már én is fogtam a szendvicset, de elvenni tőle nem tudtam.
-Igen!
Fogást váltottam. Már a két szendvicset tartó kezét fogtam. Ő arra számított, hogy ki akarom venni a kezéből, de nem. A kezeivel fröccsenősen összenyomtam, ment is a csinosra. A másiknak meg, egy alulról felfele irányuló ütéssel vertem ki a kezéből. Konstatáltam, hogy hova esett,
"Most már ehetitek! Hülye ribancok!"-kal megfordultam, qrvaanyázások közepette, de elégedetten, ott hagytam őket. Radicalgastro és igazságosztó.
Szombaton, anélkül, hogy az órámra néztem, tudtam, hogy Sikztah játszik a Colosseumban. Elkéredzkedtem wc-re, beverekedtem magam a színpad előtti kordonhoz, hogy küldjek egy respect bicc-et. Már nem is tudom, hogy szombaton vagy vasárnap arra ébredtem, hogy szakad az eső. Felnéztem, az első sátorban, ahol az egyik kolléga aludt, 10-12 holland kvaterkázott. Kiakadtam, mint a barom. Mit képzelnek ezek? Bejönnek egy lezárt sátorba? Fck!
-Go out! Now! You're not sugar. (Foglaltam basic angolba a zápor tanítását.)
És ami jó volt: pillanatszerelem a lyoni Poisin Ivy-vel (szemhéja, mint szeme, szőlőszínből ezüstszürkébe. Olyan, mint a jó bor. Francia. Finom elegancia. Működik a kontraszt, már-már szürreális. És egy francia lánynak levelet kell írni. "You're beautiful! I like you! Come back! (The skinny guy from shisha-bar)"; a lány, akinek elkészítettem kedvenc italát; egy amsterdami török büfében dolgozó holland lány;  Tilla a feleségével; Sikztah; hogy Bence helyett megnéztem a Limp bizkit-től a My way-t és, hogy a terhelhetőségi önteszten megfeleltem.
Hétfőn, hajnali 2-kor bezártunk. A főnök kivitt a délibe. A transit zone tele, alvó menekültekkel. A pályaudvar még zárva. Van egy non-stop bár, tele a Szigetről jött külföldivel. Kávé nincs, mert most mosta el a gépet. Marad a Red bull. Egy finn srác -Thomas- csapódik hozzám cigaretta apropóján. Zagreb-ba megy egy psytrance fesztiválra. A Szigetről nem is hallott. Egy kapucnis hátáról olvastam a fellépőket. És meg lettem erősítve, finnugor nyelvrokonságbeli hitemben.
4:30-kor indult a vonat. Fulltele volt. Alvás, ohne. Fél 7, Győrben vagyok. Pékségből briós és kakaó. Hazagyalogolok. (A bringám Robiéknál hagytam és még korán van.) Ejtőzés a kádban, hondoltam mostmár alszom egy keveset. Vasárnap, 10 óta vagyok fent. Hát nem. Hazaállított anyám. Úgyhogy alvás sztornó. Igy mentem be a gyárba. És nyugi volt. És 10-kor haza, és ájulás. [Csapó!]
Zárszó: Minden ami ezen kívül a Szigeten történt, az ott is marad.
 The door
 Colosseum
 bedroom
 crazy horses
 dutchgirl
 The neighborhood
 yellow submarine
 volt hastáncosunk is (minden áldott nap)
 a camp
 egy magic bus vagyis egy magic robur
 Mushroomland
 Trouserswood
 "Kansas nem is létezik"
 Darth Weeder aka Gastro Bane
 Bacardis hostess, kedves
 Ezt láttam a Szigetből
 meg őt
 Sikztah
 Ő orosz
 mellesleg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

artpiknik tilos családi maraton

"Ha kifogytunk az álmainkból elpusztulunk." Emma Goldmann

Indultam melózni. AirPods a fülbe, amíg beérek az Anima-remix lemezt hallgatom, éppen a Fjodor Mihaljovics -ot, ami nagyon emlékeztetett va...