Álometűd

2014 június 20 péntek

"Ó, én, ó, élet, kérdések nem szűnő árja!
 Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok!
 Mi jó ezek közt? Ó, én, ó, élet!
Válasz: Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség,
hogy zajlik a nagy színjáték, és te is hozzáírhatsz egy sort."
(Walt Whitman)

basszus! nem hiszem el! ugye, elhintettem egy-két embernek az ötletem a Burning Man fesztiválos agymenésemről és most ott tartok, hogy várom a találkozó időpontját a leendő támogatóval, aki már nagyvonalakban ismeri a sztorit és lelkesedik az ötletért. körbeér a szám. nekem mit kell elintéznem? útlevél, vízum, nemzetközi jogosítvány,  aztán jöhetnek a szponzorok, akik a termékeikkel támogatnának és a kintlét megszervezése durván két hónapba sürítve.

szóval valahogy így képzelem :D

amit már tudok, hogy a vízum 160 dollár és, hogy Santa Cruz-ból még 404 mérföldet kell ezetni Black Rock City-ig, és: 

                                            !

ha már egyszer ott vagyok (Santa Cruz-ban) nehogy már ne aláztassam magam a hullámokkal! :)

na ennyire még nem megy :)

Egy európai a nevadai sivatagban. (Fear and loathing in Nevada :D )

sivatagi bakancsokat nézegetek az ebay-en.

gyerekkoromban rettegtem ettől az embertől.

félelmetes volt. Friedrich von Ledebur a Moby Dick-ben, Orson Welles-szel és Gregory Peck-kel.
a burning man-es freak-ekről jutott eszembe. ... és ... akkor álmodozzunk:

 cerberus

 bunny chick

 lady of the Camellias

 beduino

 flying deer

 Mata Hari, be mine!

 pink pussy

 glassy survival

 girl with umbrella

crashed alien

és alá egy kis álomzene

Sisyphus: Take me (Sisyphus)

King Creosote & John Hopkins: Bubble

Charles Baudelaire: Az albatrosz

Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol,
Albatroszt ejt rabul, vizek nagy madarát,
Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol,
Míg sós örvényeken lomhán suhannak át. 

Alig teszik le a fedélzet padlatára,
A kéklő lég ura esetlen, bús, beteg,
Leejti kétfelé fehér szárnyát az árva
S mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg.

Szárnyán kalandra szállt, - most sántít suta félsszel,
Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt,
Csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel,
Egy másik sántikál: hé, így röpűlsz te, nézd!

A költő is ilyen, e légi princnek párja,
Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép,
De itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja
S megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép.

Ford.: Tóth Árpád