Pénteken este felszálltam a buszra, szombat reggel leszálltam Berlinben. U-bahnnal a Bahnhof Zoo(logischer Garten)ig. Sorállományú katonaként '95ben a laktanyában olvastam Christiane Felscherinow regényét Az Állatkert állomás gyermekeit, tinédzser prostituáltakról, drogosokról, akiknek ez volt a "törzshelye". Charlottenburg. Nyugat-Berlin. Nagyon nyugat. Szombat van. Reggel 8 óra. Kedvenc templomom, a Kaiser Wilheim Gedächnist Kirche. A Double Tree by Hilton hotel étterme fullon elegáns szállóvendégekkel. Az utca még néptelen. Furcsa, de jóérzésű trojka jön velem szembe. Egy csinos szőke rendőrnő kedélyesen beszélgetvet sétált két ortodox zsidó öregúrral. A ház előtt botlókövek, rajtuk fehér rózsa, megérkeztem. A lépcsőház tipikus berlini, falépcső szőnyeggel. Korzózás a Kudamm-on. Nem is az üzletek, showroom-ok, hanem az épületek, paloták nyűgöztek le. Ebéd egy talponálló, önkiszolgáló étteremben, a Rogacki-ban, amit 1928-ban Delicatesseként nyitottak meg a mostani tulaj nagyszülei. Specialitásuk a friss Északi-tengeri halakból készült ételek és ha éppen még pezsgőzni is van kedved, Moë t & Chandon a pultban. Egy önkiszolgáló-talponálló étteremben! Kávé a KaDeWe rooftop bárjában, mesés panorámával és egy gyönyörű párral. És egy újabb ikonikus hely, a Wilheim Hoeck pilsener, 1892 óta, az eredeti bútorzattal, berendezésekkel, a pultba fúródott 2. világháborús lövedékekkel. A huszas-harmincas évek dekadens Berlinje. Bohémek, színészek, művészek törzshelye. A söröző előtt merényelték meg 1968-ban Rudie Dutschke-t, a baloldali diákvezért. És ez volt a Felhőatlasz egyik álomkulisszája. És ittam egy eszpresszót a zenegép hangjára. Este születésnap amúgy berliniesen francia, angol, magyar vendégekkel narancs borral társalogva bebódultam és nem zavarva, zavartatva, a szófán bealudtam. Brrr hideg és nyirkos a nappal, de legalább berlini. Mint a BIKINI, ami meg egy einkaufzentrum, ahol még egy vintage cipőpucoló is van, de vasárnap van, üzletek zárva, viszont van egy filmművészet-történeti kiállítás és nyitva. És ha film! Itt filmszínházak vannak süppedős szőnyeggel fotelekkel. Az Astor Lounge-ban még pezsgőt is felszolgálnak. Bár a teraszok még üresek (a berlinieket is váratlanul érte a hirtelen jött hideg), a bárok, sörözők, éttermek (,ahol még a pincérek is Rolexet viselnek) tele vendégekkel. Este 11kor indult a busz s transzportált csupán 800km-re, de fényévekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése