nem hagy nyugodni ez az Index-ügy. Elolvastam, meghallgattam, megnéztem ezzel kapcsolatban rengeteg írást, adást, videót (természetesen nem a hatalom vélt felületein). Most eltekintenék ennek a kiszervezés tervezetnek a megfejtésétől, hogy ez, tényleg egy gazdaságilag indokolt és szükséges lépés, avagy az Index kivéreztetésének cenáriója. (Még mindig hajlok arra naív vidéki proliként, hogy az előbbi.) Viszont , a történéseket követve és huszonx év alkalmazotti munkaviszonnyal mögöttem jutottam arra a következtetésre, hogy a szerkesztőség Dull Szabolcs által lett megvezetve. Hogy miért? Mert szolidaritásból beálltak a főszerkesztő mögé, aki egy munkajogilag védhetetlen cselekedete miatt -egy zárt igazgatósági ülésen elhangzottakat a konkurens médiafelületen nyilvánosságra hozta- elbocsátásra került. Ez politikai nyomás nélkül is elbocsátást von maga után. Nem akarom elhinni, hogy a szerkesztőségben nem volt senki, aki ezzel tisztában lett volna?! Termelési munkatársként is(!) tisztában vagyok azzal, hogy mi vonja maga után a felmondást. Dull Szabolcs akkor emelkedett volna számomra morális magasságokba, ha azt mondja a beosztott(jainak) kollégáinak, hogy: srácok elbasztam, tartsatok ki. De nem ez történt. A szerkesztőség kiállását a főszerkesztőért meg értékelhetném én is nemes, magasztos példamutató tettként, de nem teszem. Nem teszem, mert úgy érzem, hogy engem, az olvasót hagytak az út mellett. Mindezt úgy, hogy "csak" félelmeik voltak. És félelmeikből táplálkozva érzelmi döntést hoztak. Nekem mindenképp tetszőbb lett volna, ha a szerkesztőség továbbra is írja, szerkeszti a lapot -pláne, miután a kiszervezésről (tudomásom szerint) egyelőre legalábbis lemondtak- és, ha tényleg beleszólás van a tartalomba, akkor állnak fel akár egyénileg, ki-ki habitusa szerint, vagy testületileg. Szóval én ezért nem változtattam meg a profilképem, nem lájkoltam a tüntetést, bár megnéztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése