A Fiam esküvője. Nem tudom máshoz hasonlítani az érzést, mint mikor először a kezembe vettem. Boldog vagyok, hogy életem, nem követendő mintaként lebegett előtte. Imádom látni a szerelmüket. Gyönyörű a menyasszony. Álomszépek együtt. A ceremónia minden barokkos túlzástól mentes, egyszerűen kedves. Tetszettek a zenék. (meg, hogy az apát hasonlították a fiához: "Péter úr? Tisztára, mint a fiad! ") És baromi jól érzem magam a bőrömben (a second bőrömben, úgy mint ölltöny is). Nanáhogypersze, ahogy gondoltam, az ifjú pár barátaival vegyültem. Elképesztő, hogy miket tudnak rólam. Jót mulattam. Közben egyfolytában Benjamin Clementine-t hallgatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése