Az esküvő okozta eufória még mindig tartja magát és elkezdődött az EYOF. Kivettem 1hét szabit, hogy riksázzak. Vasárnap opening ceremony a stadionban. Kivetítő és szponzori pavilonok a Dunakapu téren. A Scitec-et levettem egy izotópiás ital- meg egy tasak fehérje porral, plussz megkóstoltam a proteines fagyijukat, ami finom volt, de az étrendkiegészítők világa nagyon nem az enyém. Negyed 11kor elindultam a stadionhoz, mondván, a potenciális utasok (külföldi kísérők, családtagok) ott vannak. Totttális közlekedési káosz. A tömeg már kifele áramlott. Leintett egy középkorú pár. Mit nekem fokozott rendőri jelenlét megfordultam a záróvonalon, felvettem az utasokat és beálltam két motoros mögé.
Balra nagyívben kanyarodtam a Mártírok útjára. A forgalomirányító yard a belső sávba terelt, a külső sávot az olimpiai konvojnak tartották fenn. Vagy 2száz méter után mellém sorol egy motoros rendőr, hogy amint lehet húzzak kifelé a bringasávra. Mintha az olyan egyszerű lenne. Mondjuk, ha stoppolta volna addig a forgalmat, ez hamarabb is megtörténhetett volna. Végül csak Baross útig tartott a fuvar, maradtak korzózni a belvárosban. Ennyi volt. A hétfőt kihagytam. Egyrészt, mert ramaty idő volt, másrészt ágyékban meghúzódott a combom, de nagyon durván. Képtelen voltam combból felemelni a lábam, kézzel tettem fel az ágyra, de Candynek volt flector gélje, ez másnapra rendbe tett. Kedden már délelőtt 10kor kezdtem. Kitekertem az atlétikai központhoz, az olimpiai faluhoz. Olaszok ujjongtak, olléztak, fütyültek a harmadikról. Tényleg fesztivál a hangulat, az utasok meg kizárólag anya és gyermeke. Egyiküktől megtudtam, hogy Hosszú Katinka aranya miatt a Marrinoudban 30% kedvezmény minden parfümre. Belefutottam egy réglátott (8éve?) ismerősbe, aki Seattle-ből látogatott haza, és beszakadt, hogy velem találkozik és megint nem egy teljesen hétköznapi dolgot művelek. Este 8kor leszálltam a gépről, mintegy 10órányi kardió edzés után. De semmi izomláz, vagy húzódás. Najó a combomat azért éreztem, pedig azt hittem a vádlim lesz jobban terhelve, deee ... elfáradtam na.
Szerdán dettó 10kor kezdtem. Még fel sem álltam a startvonalra, már hívtak, hogy a Széchenyi téren vár egy fuvar. Egy kedves anyuka (tegnap már felvázolta milyen tervei vannak velem) két szőke kislányával. Megkaptam hozzájuk a használati utasítást: ne csodálkozzak, ha nem értem, amit mondanak, mert egymással csak finnül beszélnek (az édesapa finn), de tökéletesen beszélnek és értenek magyarul is és mivel a belvárost már látták, ha lehet vigyem őket a Bem tér felé és félórára rám bízta a gyerkőcöket, akik tündérek voltak.
És ma is volt egy váratlan találkozás. Antonioval, a szintén régen látott perui barátommal. Meg még volt vagy 3 fuvarom, aztán 3órakor leszakadt az ég, én meg rommá áztam, úgyhogy mára bevégeztetett.
Csütörtök. A folyamatosan szitáló eső miatt részemről a riksázás lefújva. Aztán délután hatra kitisztult, de addigra már szerveztem programot. Megnéztünk két úszás döntőt, meg egy női tenisz viadalt. Utána kvzás a Szomszédban. Kivételesen flat white-ot ittam.
Pénteken ugyancsak 10kor kezdtem. Nyomtam az üres köröket4ig semmi. Mármint fuvar. A közterületesek viszont megtaláltak, hogy hol az engedélyem. A vállakozás és a tevékenység bejelentve. De hol a területfoglalási engedély? Az miért is kell? A drosztoláshoz? Nem szoktam állva utasra várni, folyamatos haladásban vagyok. Miután beszéltek a főnökükkel tisztázódott a helyzet. Azt, csak zárójelben mondom, hogy végig riskázott. Oké, hogy egyik nap 3x futottam neki a zokni, szandálnak, amivel Candynek próbáltam elmondani, hogy az italo disco, a zene zokniszandálja, de ehelyett 2x szoknizandál jött ki a számon. Aztán 4kor egy ismerősömet kellet a kislányával kivinni az Olimpiai sportcsarnokhoz, aki teljesen elvarázsolódott.
Ha már ott voltam, gondoltam igénybe veszem a mosdót. A bejárat mellett cigizett 4 cops. Félregurultam. -Jó napot kívánok! Hadd kérdezzem meg, meddig posztolnak itt, mert szeretnék -kezdtem mondandómba, de szavamba vágott.
-Mégegy ideig, de nem azért, hogy a bringára vigyázzunk és jobb lenne, ha elállna innen, mert itt gyalogos közlekedés van.
Ennyit a Szolgálunk és védünk-ről?!
6kor mondtam főnökömnek, hogy teszek még egy kört, aztán leteszem a járgányt, 8órája taposom a pedált. Lett egy fuvar, aztán mégegy, meg mégegy. 9kor aztán tényleg leszálltam. Elkészültem az erőmmel. Ennyit bírtam egy hotdoggal (990ért! basszus) és két palacsintával. Hazaájultam. Betoltam egy adag proteint (én!), betettem egy kis chilles zenét ... Yamina üzent, hogy a rómerben vagyok-e, mert ő most tart oda, miután megőrjítette a fun zoneban az ifjú olimpikonokat. Úgyhogy felöltöztem és bementem. Nem is értem, de fáradt zavarodottságomban whiskyt kértem, ami el is intézett.
