Vasárnap este és a magyar szóbeli érettségi tételek

Ááá, nem tudok leállni. Eddig mindennap (4 vagy 5) megnéztem az új Trainspotting-ot. Most is nézem. Eltelt 20év. (Tulajdonképpen a kortársaim. Mark Renton 46 éves). A sztoriban is, ami ... egy jelenkori odüsszeia. Egy (4!) sorstörténet. Jó a szöveg. A beszélt nyelven van megírva. Semmi irreveláns, sosem használt káromkodás, semmi finomkodó basszus, neeem. "Kussmár!miafasz bajodvan?!" (by Begbie) És a szinkron is jó. Spudot meg érezhetően előrébb tolták, jobban kidolgozták a karakterét, nagyobb teret kapott a történetben

"Előbb van a lehetőség, aztán jön az árulás." (by Spud)

Nem tudom konkrétan mi váltotta ki belőlem. Talán, hogy látom a még oly magasztos érzelmek, érzések  kifejezésének lavina lefolyású klisékké devalválódását? Vagy talán, mert a már kissé túlságosan is zajos, multicolor társasági életemből hiányzik a pasztelles, a nyugodt és nyugtató intellektuális szépség, a  szűzies tisztaság, a kellem és a báj? 12 éve kezdődött a Mandalában és nem egy napról szól, nem egy éjszakáról, mint a "Mielőtt felkel a nap", nem. Őrület volt, de nem a pusztító fajta, pont ellenkezőleg, mi voltunk a vihar szemében. Megbeszéltük, hogy 2év múlva, a születésnapján találkozunk, ugyan annál a padnál, a Radón. "Most menj el kérlek, és ne nézz vissza" mondta sírva. "Itt vagyok" írta sms-ben. És én nem mentem. Az okára (egy lány) már nem is emlékszem, nem tudom ki volt. Ebből is látszik mennyire rossz döntés volt. Évek óta nem találkoztunk. És felfedeztem ehhez egy remek helyet. Pénteken vagy szombaton volt a megnyitója. Úgy terveztem, hogy a Táncfeszt megnyitóján megnézem Yaminát, de előtte megszemlézem a helyet és kv-val tesztelem. Annáékkal találkoztam, ők is kvzni indultak és még ők sem voltak a Szomszédban. Kezd felpörögni a Kisfaludy utca. Octopus, Malasics galéria, Borbár, Lima, Sole2soul és most a Szomszéd. Udvarias, figyelmes személyzet. A kv mellé a vizet ugyan kérni kellett, de hozták csatos üvegben poharakkal, a pohárban citrom és jég. Volt aki nem látva az üveget azt hitte, hogy meg kell várni, míg a jég elolvad és akkor lesz víz. Raklapbútorok, szénszálas izzók, meglepő figyelmességek mind a női, mind a férfi toalettben. És vannak szendvicsek, csapon soproni világos, ipa, meggy- és barna sör. A 23 éves Zacappa 2550, espresso 350 és az egyik fontos szempont, hibátlan a zene, egyszóval: ajánlom. Szóval Yamináról lemaradtam. A világmegváltás elmaradt, de így is nagyot mentünk Péterrel, agyban.

"Válaszd az életet" 1:01:05-1:03:04

Mindig csak a gondolatig jutottam, de el még nem mondtam, hogy a Dürer kert logoja, nekem a Dead Kennedys-t juttatja eszembe, ami talán azért nem lehet véletlen, mert ahogy én tudom a Tizedes csinálja a helyet, ő meg punk volt. Igen, volt, mert most már ezt a nagymagyarkodó faszságot nyomatja. Mindez onnan indult, hogy a Korai acoustic Tilos Maratonos koncertjét nézem. Imádom a srácokat. Rég találkoztam velük, de a Rómerben van rá esély. Tegnap meló után még kimentem riksázni. A Primadonnákat játsza a színház a Széchenyi téren. Azt mondják jó előadás, de nem az én műfajom. Gyenge nap volt. Egyetlen fuvar, de: az a két kis tündér (najó, csak az egyik), akik a múltkor két körre fizettek be. A Di Vinoból vittem őket a Laposra, de nagyon fiatalok. Erre a tanga viseletéből következtettem. Nem azért, mert tangát hord, hanem ahogy. 24:17-nél a Pajzs Miki bemondja utolsó számunk következik, sziasztok. Nézem,  a video 41:48 hosszú. Becsokizok, ha szét tudják húzni 17 percre. Egy cigiző fickó fehér, Tizedes és a többiek pólóban. Szóval nem egy szám volt, hanem kettő, de ez az élvezetén mit sem változtat. Urban tribal music. Nekem legalábbis. Ha már a csokizást említettem, megnéztem  a Trainspotting-ot. A T2-t. Bejött. Azért Danny Boyle-nak megint sikerült egy gusztustalant villantania, akárcsak az elsőben és megint Spud-dal. Mondjuk enélkül meg, kevésbé lenne real a sztori.

A Fiam meg nem is gondolta volna, hogy ennyire várom a Nagy Nap-ot. Pedig nagyon.

Mint amennyire múlhatatlan egy 4 éves emlék.

Kamaszkorom legszebb nyara

Pünkösdi kálvária

Na hogy is volt a hétvége? Szombaton 2ig túlóráztam, fél8ra meg mentem a Rómerbe. A Pult-ba. Elefánt, Zaporozsec és .... mi volt a nevük? ... nem ugrott be, meg kellett néznem: Patikadomb. Előtte még megnéztem, hogy milyen korosztályra készüljek. Többségében huszas kiscsajok (erre számítottam), vadászok és a rómeres keménymag a guest oldalon, vs. Panka, Dani és én, mint itatók és (de ez már csak ott derült ki) Natalie Portman, a Leon a profi-ból. A barátaival volt (az első rendelésnél). Míg az italukat készítettem osztottam meg vele, hogy kiként (ez ugyanolyan mint a miként) jelent meg itt és most nekem. A következő körért már egyedül jött, pedig 5 piát kellett elvinnie, és dobálta a haját, és mosolygott és figyelt (nem kellett ránéznem, hogy észrevegyem). Kettőkor leléptem. 7re jövök vissza, mert Lemezbörze lesz 10től, de az árusok már korábban jönnek kv és szendvics igényekkel. Háromnegyed6ra állítottam az ébresztőt. Najó, 5:47re (csakhogy prímszám legyen Ez az egyik fétisem). Erre kelek. Nem ébredek, csak kelek. Az első gondolat: a picsába elkések. Minimum 20perc így nulláról beérni a gyárba. Ekkor esett le, hogy nem a gyárba, hanem a rómerbe kell mennem úgyhogy don't panic. A hosszú hétvége betett a börzének. Negyed annyian voltak, mint szoktak. 5kor offoltam. Még beugrotta a trafikba szűrőért meg papírért. A Telekin indultam a Csillagba, hogy majd a Széchenyi térnél dobok egy balost és úgy. A zenedénél beértem egy párt. Indiánok. Etnikumukból adódóan koruk meghatározhatatlan de a nő az idősebb. Nem tudom eldönteni, hogy a csávó anyja, nővére vagy a csaj. Bármelyik lehet. Csak az egyik fülemben van headset. A lecsendesülő fázisban vagyok (chill-lógok). A srác egy sötétkék csillivilli Hurricane vagy Hercules montit tol. Nem előzöm meg őket, kb 20méter a sarok addig inkább lelassítok. De beleléphettem a srác intimszférájába. Itt jön egy köcsög mögöttünk. Ki a köcsög? Közben a sarokra értünk. Csávó ledobja a bringát, szar szituba került, mire felegyenesedett, már előtte álltam. Előny nálam. Tudatosulhatott benne, mert no contact, csak szempárbaj. Fogta a biciklit (vagy lehet rájött fontosabb a bicajt mielőbb elrejteni, de erre már csak utólag gondoltam) és futva tolta az asszony után a Rákóczi utca irányába. Go haza és jött a vihar.

Déjà vu, amit kiesett időnek véltem.

A tegnapi sztori nagyon durva volt. Leültünk dumálni, mint sokszor, (és a pohár vizet is mindig elfelejtem, mint most is). Dumálunk, dumálunk, de úgy ám, hogy a google earth-től, sidestory-k és azok sidestoryjainak láncolatán át eljutottunk a .. a .. naigen:

Szóval, ahogy bringáztam a gyárból haza -mesélem- a Reptéri uton a felüljáró alatt felmenetben villant be a múlt csütörtöki jelenet, amikor megkérdezted, hogy dolgozom-e hétvégén, mire én azt válaszoltam, hogy ezt ma már kérdezted, mire te, hogy nem, nem kérdezted, én bár úgy gondoltam, hogy de igen, válaszoltam, hogy igen. És erről beugrott, hogy akkor, az epizód után munkába menet, és megint csak a Reptéri (innentől Mágikus Reptéri út) uton ereszkedőben a felüljáró alól, ahogy kihajtottam: lehet, hogy nem is feledékeny hanem, kiesett neki az az idő, az ki lett ütve (túlsok scifit nézek?) .... Péter felpattant. Basszus. Akartam mondani, de láttam jobban vagy, rád hagytam, de tudtam, hogy neked déjà vu-d volt és nem tudtad. 

És akkor tényleg az volt, déjà vu-m, ami azért elő szokott fordulni, de akkor mindig be is mondom, hogy déjà vum van, de most egy hét után esett le. Nekem ez durva volt. Jó durva. 

Szerda az új csütörtök
Történt az unaloműzés elefántcsonttornyának fényfolyosóján