gondoltam rapidban visszaviszem a boardot, bevásárolok, aztán húzok haza rendet tenni, mosni, mert a hétvégén nem lesz rá időm, de nem így történt. vagy két órára leragadtam a Setup-ban, pedig csak dumáltunk Nicolas-szal. üdítő beszélgetés és megnyugtató érzés, hogy nem csak nekem van bajom a kölkökkel, sajnos, hogy van, vagyis nem bajom, csak lol-ba oltott nihilizmusuk, értékrendjük ,ha lehet ilyenről beszélni nem csak számomra érthetetlen. sekélyesek. nekik "a divat mondja meg, hogy ki vagy"
Neurotic: Brék
2014 október 18 szombat
melónap. délelőtt a gyárban, onnan a teaházba.
és dilemmáztam útközben, hogy beugorjak a boardért vagy se, de aztán nem. ne csak alattam legyen. más is vihesse. meg, ha elhozom, akkor tuti, hogy nem megyek 30Y-ra, hanem inkább gurulok. így viszont zárás után elindultam a Bridge-be. az utolsó számra estem be.
30Y: Sötét van
erről , meg úgy unblock a 30Y-ról kis Lolitám jutott eszembe. emlékszem, akkor is fent voltam a vendéglistán plussz 1-gyel. a Beck Zoliék, akkor voltak nálam másodszor. ők középen, Lolitám az ajtó melleti asztalnál a barátnőjével, nekem meg, megoszlott a figyelmem. őrült vágy és barátság. de, neki már volt
belépője. a koncert végén elvesztettük egymást, de másnap bejött hozzám és lám, felejthetetlenné tette.
hazafelé vettem az irányt. a hídon belefutottam Homérba.
-Gyere már el a Fecskébe. Végre Veled lehet normálisan dumálni, nem csak a f@szságok.
és tényleg. vagy egy órát ... ááá, többet dumáltunk az árvízi emlékmű előtti padon ő, a keresztényi értékrenddel bíró büszke magyar, de nem az a zászló lengető, melldöngető, ezüsttarsolyos szittya magyar, hanem aki hiszi, hogy csak itt lehetett azzá, olyanná, akivé lett. itt lett ő, ő.
"Vagyok, aki voltam és leszek, aki vagyok." idézte Mikes Kelement, és citálta tisztelettel Sütő Andrást magyarságtudata kapcsán, és én, a liberálbolsevikjudeoplutokratakozmopolitarebelliskispolgárgeci, és egy nyelvet, egy elvet beszélünk. csapongó szellemi kalandozásunk illusztris példája, hogy vasárnap hajnal kettő körül egy lomkocsma előtt a sok-sok érintett téma mellett, amibe belefértek a családjaink történelme is, ezt mutatta nekem:
nem szerettem Petőfit, még most sem. nekem a bajuszos, az zöldséges. meg különben is. a segesvári csatában hátulról vágták le, szóval nem egy Leonidász, de ez a vers, Mácsai Pál előadásában, az aktualitása okán is zseniális.
nem vagyok egy autóbuzi, de ez, azért naggyon nice!
egy 1968-as Mercedes 250SL California
a nap felismerése: lételemem ez a közeg, amiben élek. egyre több szállal kötődöm a városhoz. nem
fogok erről lemondani. itt fogok élni. ez a városi folklór az otthonom. a része vagyok.
reggel Titával futottam össze a pékségben.
"Neked minden jóláll!"- ezt nem a Tita mondta. :)
"Nem. Csak, amit felveszek."-ezt meg én mondtam. :D
"imádom a hoszzúhajú srácokat"
2014 október 22 kedd
szakadó esőben tekertem haza, de "örökké nem eshet"
filmmatiné: The Crow
l
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése