délelőtt átültettem a virágaimat, hogy egy kicsit ők is fellélegezhessenek, új erőre kapjanak, hogy élvezzék a tavaszt. a fabrikban futótűzként terjedt a hír, hogy máshova kerülök. "Baszki ne mááár! Pézé, ha lesz meló, gondolj rám." ez volt a leggyakoribb. úgy látszik szerettek a felügyeletem, az irányításom alatt, velem dolgozni. pedig nem kevésszer és nem kicsit szoktam őrjöngő vadállattá változni, de! segítettem is. kedvelt, és nem kegyelt voltam. volt hangom az emberekhez és tudtam (meg)hallgatni is. azt hiszem ezzel a kulccsal nyitottam ki ezt a Kaput.
na nézzük, hol nyílik ki a Hagakure! egy pillanat ... ráfújok a könyvre. a p*csába! a szemüvegem! próbálkozom a jedierővel, de csak fel kell kelnem.
hát ez nagyon betalált:
"Aki már kezdi ismerni a dörgést, könnyen az önhittség áldozata lesz, amennyiben élvezi, ha tehetségesnek hívják, és azzal dicsekszik, hogy megelőzte a korát. Ekkor elönti annak az illúziója, hogy senki sem képes felülmúlni őt. Az ilyen viselkedés biztos, hogy magára vonja az ég haragját.
Akármilyen tehetséggel van is megáldva, nem tehet jó szolgálatot, ha a többiek nem szeretik. Senki sem tudja utálni az olyan embert, aki hajlik arra, hogy hasznos legyen, aki szereti a szolgálatát, aki igencsak megalázkodik, és szívesen dolgozik még munkatársai keze alatt is."
... amíg a leírtakat az elmúlt kétésfélév(?)emre vetítettem, lapoztam és az egyik véleményemre(?) bukkantam, csak nem barokkos körmondatokban, hanem kegyetlenül lényegre törően megfogalmazva.
"Ostoba az olyan ember, akiről azt tartják, hogy jártas a művészetekben. Ostobaságában úgy válik szakértővé, hogy semmi másra sem gondol, csupán arra az egyetlen dologra, amivel foglalkozik. Értéktelen ember az ilyen."(Jamamoto Cunetomo: Hagakure)
én úgy mondanám: mihaszna.
biztos vannak, akik ezt olvasván, elengedtek egy "ez de bunkó!"-t. nem újdonság. már-már szállóige, városi legenda :) "pézé?! az tök bunkó és tök fiatal csajai vannak." :)
belemerültem, nem kicsit a gépem takarításába. randomzenére. nem egy hangulatot kerestem, nem a meglevőt akartam illusztrálni, vagy aláfesteni, hanem kalandozni akartam. legyen meg a gép akarata. :) működik. de most már tényleg húzok szpáttyolni. fél négy van, péntek hajnalban. erről eszembe jutott a Twin Peaks, a Twin Peks-ben Dale Cooper FBI-agent és a meggyespite fixációja, és hogy hoztam haza egy linzert. megteszi, pite helyett.
március 14 péntek
ablak kitárva a világra
sunshine cleaning
március 15 szombat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése