wonderful day

március 26 szerda

büszke vagyok. naná, hogy a Fiamra. mi másra?! igazán fajsúlyos megbízásokat kap. és látva a videómat, megkeresett -azt hiszem mondhatom, hogy- a volt tanítványom, aki már túlnőtt rajtam és felajánlotta, hogy bevezet egy másik harcművészeti-, kardstílusba. kedves figyelmesség tőle, de ... nekem már volt Egy Mesterem és vele hitem, és mindkettőt elvesztettem, roninná lettem és maradok is.

A rejtélyek mindig a kimondott szóból keletkeznek.  

A hűség a magával ragadó lelkesedésben gyökerezik.

                                                                               /Jamamoto Cunetomo: Hagakure/

no de, megvan a mai nap üzenete ugyancsak a Hagakure-ból.

"Nem kívánatos az olyan csatlós, aki túlságosan átlátja dolgokat."- mondta Jamazaki Kurando. Bölcs mondás, mert a csatlóshoz az illik a legjobban, hogy teljes egészében hivatalos szolgálatának szentelje magát. Máskülönben sokra fogja tartani a dolgok jó és rossz oldalát fürkésző, kitartó vizsgálódást. Érezni fogja a világ múlandóságát, és a remete életét fogja utánozni, mivel úgy tekint önmagára, mint aki egy rothadó társadalom vagy egy bajtól hemzsegő város közepén él, a buddhizmust tanulmányozza, hogy megszabadítsa magát élet és halál örökös gondjától, költészettel és zenével játszadozik előkelő képességek megszerzésében éli ki magát és így tovább.

  Az ilyen életmód kizárólag az ember nyugalmának és tiszta lelkének szól. Egy visszavonult szamuráj vagy egy remete részéről elfogadható lehet, tilos viszont a szolgálatát ellátó csatlósnak. Nyúlszívűek azok a csatlósok, akik ezt az életmódot választják, a gondtalan életet követik, és kitérnek a bajtól zsúfolt csatlósi szolgálat elől.

bár számtalanszor aposztrofáltam magam városi remeteként, de nem ezen aspektusból,nem! én csatlós vagyok. legyen bár ez a jelző kultúránkban bármily degradáló, számomra magasztos. 

... és közben eltelt egy szolgálatban töltött éjszaka és boldogan -, hogy péntek van, és reggel hatkor süt a nap, pedig a habokban van még a nyári időszámítás- napszemüvegben, smile-val tekertem, hogy teljesítsem gyermeki kötelességem.

kitárt ablaknál napsütésben fekszem le.

erről meg ez jutott eszembe 

magical mystery tour

március 25 kedd

délelőtt kvzás a teaházban, de előtte még mentettem magamnak két fahéjas-szilvás buktát a lipóti kékségből. a kv, mellé meg, kaptam egy Doors-felsh-t, de még milyent?! egy '67-es, első kiadású bakelitről.

és miután kiderült (délben), hogy ma is kettőtől tízig dolgozom, el is határoztam, hogy megkeresem és megnézem  a "The Doors"-t  Oliver Stone-tól. (de ez már tegnap is megfordult a fejemben, mikor kezembe akadtak Morrison és Nick Cave versei, de aztán más felé vettem az irányt. és ha már egyszer a filmek közt matatok, az "Apocalypse now"-hoz is van kedvem.

hoppá-hoppá! "Pol Pot megye punkjai". ez annak kapcsán, hogy Benicio a vasárnapi FészekTraveling-en a nyolcvanas évekről meséltetett.

és ha, már egyszer magical, meg tour:

Goodspeed

"Szerelmusz bejöttusz maximusz"

március 24 hétfő

"A life less ordinary".

imádom ezt a filmet. az egyik kedvenc vígjátékom a szerelemről. jjja! talán, mert én vagyok az a javíthatatlan álmodozó, aki a "munkapad" mellett álmodozik és képtelenebbnél képtelenebb szituációkba keveredik, pedig a jószándék vezérli, aki megpróbálja jobbá, élhetővé tenni -a mások szerint- jelentéktelen, kis, piti életét. I remember ... when ...

és, mert elhangzik benne egy, az életben számtalanszor megtapasztalt mondat, Für Anikó imádott hangján:

egy nő azért megváltoztathatja a véleményét.

és, mert qrvajók a zenék. ezt az R.E.M.-számot (Leave) különösen szeretem.

és Ewan McGregor-on Airwalk-csuka van. :)

egészen délelőtt tízig úgy tudtam, hogy éjszakás leszek, de akkor telefonáltak, pontosabban 11-kor, hogy menjek kettőre. (legalább szabad lesz az éjszakám.) basszuskulcs! ez egy szanatórium. épp csak a fehérköpeny (így egybeírva) hiányzik. itt lazán lenyomnék tizenkét órás műszakokat. (és mindezt vigyorogva írom, mert közben megy a film, pedig kápóznom kell az új helyen, mert kicsit nagyon lelazult a társaság és fegyelmezni kell őket.)

a FészekCinemá-ban Xantus János filmje, a "Rocktérítő"

cutting

március 23 vasárnap

még tegnap megnéztem Woody Allen filmjét a "Blue Jasmine"-t. a "Matchpoint", és a "Cassandra's

dream" után, ez tetszik. hát a délelőttöm nem volt egy átlagos vasárnap délelőtt. kardot ragadtam. így ébredtem, hogy fel kell vennem a gimet, a hakamámat, a tabimat, fel kell kötnöm katanámat és el kell, hogy csendesedjek.

szóval. valamikor már jó régen láttam Jim Jarmush Ghostdog című filmjét, amiben Forest Whitaker egy szamuráj korunk Brooklyn(?)-ban, aki a háztetőn gyakorol a szamurájkarddal, postagalambjai vannak és a Hagakure-t olvassa, és abban voltak olyan mélységesen bölcs tanítások, történetek, amire azt mondtam, hogy na ez! a harcművészet engem is érdekel. ami foglalkozik a szellemmel, a tanítással, ahol nem a békaszöcsiben merül ki a felkészülés. körbekérdeztem avatott keleti sportokat űzőktől, hogy mi lehet ez? hogy kard és szellem? és mindenki a kendo-t mondta, de nem, nem a kendo-t kerestem, nem. aztán 2004-ben egy szeptemberi hétfőn bejött a teaházba egy alacsony, kis köpcös, pocakos, hosszú haja copfban, körszakállal, kért egy cappuccino-t és megkérdezte, hogy kirakhat-e egy harcművészeti toborzó plakátot,? hogyne, persze. "Egy ősi szamuráj család öröksége, mely célja és feladata a személyiség fejlesztése a harcművészet útján. Ha úgy érzed, érdekel önmagad megismerése, az ősi japán szamuráj tanítás, harci technikai és lélektani útja, várunk Téged! Iado- A kard útja (A kardrántás művészete és egyéb harci technikák)"

megtaláltam az utam

és ez a haiku tört fel belőlem:

Az őszi kezet
fürdeti a szellemnek
virágzápora.  

hát így esett.

ambientes, chilles zenékkel készültem a teaházba,

de hirtelen ötlettől vezérelve felmarkoltam három kazit, hogy azok is tökjók lesznek. Laurie Anderson: Bright red-je, egy trip-hop válogatás Tim-től, kedves holland barátomtól, meg egy "Quiet Sunday in AMNESIA" 2001. január 7.-én. na ez a kazisvonal bebukott. nem működött a deck. node, azért így sem volt monochrome a zenei kaleidoszkóp

zárás után Benicio-val futottuk a köröket a múltban, a Fészek-ben, ami neki a Déjá vu reinkarnációja

a változások kora - évszakugrás

de nem tudok felhőtlenül örülni a zavartalan kora nyári napsütésnek.

ez most jó!

március 22 szombat

gyönyörű nap .szivárványhíd alatt, az éjjel háromszor aludtam ki magam és napsütés ébresztett. ablakokat kitártam és léceltem sétálni. kávézás a kisBohém teraszán vundábááá! fel a Káptalandombra, a kedvenc sikátoromba,

Rába-part, aztán haza. nyitott ablaknál lecsót főzni. pikkpakk és kész. rizses és Isteni! a FészekCinema matiné előadása: "Camille, egy halhatatlan szerelem története". kizárólag elvetemült romantikus szerelmeseknek. James Franco-val, Sienna Miller-rel és David Carradine-nal egy juharszirupos amerikai roadmovie-mese. banális történet, de szerethető.

este FészekLokál.
volt egy Banksy-könyvem, de nem szórok átkokat.

places & ages

március 17 hétfő

meg kívántam a krumplis tésztát, meg akkor már a paprikás krumplit is.megvettem a hozzávalókat: hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, fodros tészta és ami még kell: darált mák, egykiló ht-keksz, tej, zabkása (mint egy háborús túlélőkészlet). és mit nem vettem? krumplit. pedig egy szem sem volt otthon. mindegy úgyis a Mandalába készültem, majd előtte a zöldségesnél veszek. így tettem. vacsorára kész volt a tészta. közben ...

Dongó-relikviával szépült a Fészek meg, az újraélesztett Dézsa-neonnal.

jövőhéten már az új helyemen kezdek (meló).

Fészexeánsz

március 3 csütörtök

délelőtt átültettem a virágaimat, hogy egy kicsit ők is fellélegezhessenek, új erőre kapjanak, hogy élvezzék a tavaszt. a fabrikban futótűzként terjedt a hír, hogy máshova kerülök. "Baszki ne mááár! Pézé, ha lesz meló, gondolj rám." ez volt a leggyakoribb. úgy látszik szerettek a felügyeletem, az  irányításom alatt, velem dolgozni. pedig nem kevésszer és nem kicsit szoktam őrjöngő vadállattá változni, de! segítettem is. kedvelt, és nem kegyelt voltam. volt hangom az emberekhez és tudtam (meg)hallgatni is. azt hiszem ezzel a kulccsal nyitottam ki ezt a Kaput.

na nézzük, hol nyílik ki a Hagakure! egy pillanat ... ráfújok a könyvre. a p*csába! a szemüvegem! próbálkozom a jedierővel, de csak fel kell kelnem.

hát ez nagyon betalált:

"Aki már kezdi ismerni a dörgést, könnyen az önhittség áldozata lesz, amennyiben élvezi, ha tehetségesnek hívják, és azzal dicsekszik, hogy megelőzte a korát. Ekkor elönti annak az illúziója, hogy senki sem képes felülmúlni őt. Az ilyen viselkedés biztos, hogy magára vonja az ég haragját.
Akármilyen tehetséggel van is megáldva, nem tehet jó szolgálatot, ha a többiek nem szeretik. Senki sem tudja utálni az olyan embert, aki hajlik arra, hogy hasznos legyen, aki szereti a szolgálatát, aki igencsak megalázkodik, és szívesen dolgozik még munkatársai keze alatt is."

... amíg a leírtakat az elmúlt kétésfélév(?)emre vetítettem, lapoztam és az egyik véleményemre(?) bukkantam, csak nem barokkos körmondatokban, hanem kegyetlenül lényegre törően megfogalmazva. 

"Ostoba az olyan ember, akiről azt tartják, hogy jártas a művészetekben. Ostobaságában úgy válik szakértővé, hogy semmi másra sem gondol, csupán arra az egyetlen dologra, amivel foglalkozik. Értéktelen ember az ilyen."

                                                                                                  (Jamamoto Cunetomo: Hagakure)

én úgy mondanám: mihaszna.

biztos vannak, akik ezt olvasván, elengedtek egy "ez de bunkó!"-t. nem újdonság. már-már szállóige, városi legenda :) "pézé?! az tök bunkó és tök fiatal csajai vannak." :)

belemerültem, nem kicsit a gépem takarításába. randomzenére. nem egy hangulatot kerestem, nem a meglevőt akartam illusztrálni, vagy aláfesteni, hanem kalandozni akartam. legyen meg a gép akarata. :) működik. de most már tényleg húzok szpáttyolni. fél négy van, péntek hajnalban. erről eszembe jutott a Twin Peaks, a Twin Peks-ben Dale Cooper FBI-agent és a meggyespite fixációja, és hogy hoztam haza egy linzert. megteszi, pite helyett.

március 14 péntek
ablak kitárva a világra
sunshine cleaning

március 15 szombat

lottó!

üdvözlégy Vietnam és Malaysia!

március 12 szerda

ott is olvasnak a gondolataimban, ami napom fénypontja, mert amúgy ambivalens érzéseim vannak a mai nap történéseivel kapcsolatban. ugyanis, hétfőtől egy másik gyáregységben leszek csopvez. egy olyan csarnokban, ami kívül esik a gyár területén, ahol nincs felettesem a (cégtől), aminek az volt a híre, hogy az egy szanatórium, és no stressz. na, -gondoltam magamban- bejött a "teljesítek és kivárok"-stratégia? ócseny f@sza! aztán közölték, hogy ott is három műszak (eddig 12óráztak). az első kétely itt merült fel bennem, ugyanis csak két név volt (az egyik én) csopvez-ek alatt.

-És ki lesz a harmadik csoportvezető?

-hmmm...ööö...hááát azt még keressük, de folyamatban van.

bizonytalan válasz újabb kétely, vagy a felmerültet erősíti. aztán kicsit elkezdtem infózni azoktól, akikről tudtam, hogy már voltak ott. "B@szki! ott nyárig nincs is munka!" azt a @rva! mi f@sz van? egy nagy talány az egész. holnap, már talán többet tudok. egy biztos, hogy így többet tudok a Mandalában lenni, és ez jó. a többi meg, ... egy újabb kihívás, egy újabb megmérettetés. hát legyen!

hol van Romeo? és hol van Julia?

és ha már romantika:

Claudia Rogge

és alá egy kis ethnotrance:

privát történelem

március 11 kedd
úgy látszik ma lírai hangulatban vagyok.

Peter Gabriel-től két lemezt szeretek. a "Birdy"-t és a "Passion"-t. mindkettő filmzene. abból a korszakomból amikor meló után egy tetováló stúdióban lógtam. két fura figura egymásra találása, annyira, hogy a menyasszony esküvői tanúja voltam egy Jean-Paul Gaultier nadrágban, ARTISTA  zakóban, keménykalapban, bordó CULT bakanccsal. 

(ott tükröződöm a napszemüveg lencséjében.)

Na és a ceremóniára is (bevonulás, eskü, aláírás, köszöntés, fogadás) ezekről a lemezekről választottuk a zenéket. ezen a napon volt The Exploited koncert és mivel csak ez az egy, jöttek a punkok mindenhonnan. állat volt, már maga a látvány is. meg ahogy átküzdöttem magam a punkokon két 

zacskó koktéljéggel a fenti leírt szerelésben. végre volt egy kis színe a városnak. lett is belőle ribillió.

Fiammal beszélgettem (igaz csak telefonon) egy jót.

sleepwalker

március 10 hétfő

Dél-afrikai Köztársaság?! ki a bánat ... és, hogy a viharba talált rá fancy kis blogomra?

délelőtt az a három órás alvás eléggé karcsúnak bizonyult. másra sem tudtam gondolni, csak (csupa 

nagybetűvel) az ÁGYAMra.

nem éppen chill, de most mégis jó.

megálmodtam ötven pillangót. van egy ukrán csajszi, akiről sokan azt gondolnák, hogy nekem tutira bejön, de nem. túl sok. és dermesztően extrém. hideg. a haja vörös és kék (igazi vasas színek), piros szemkontúr, afféle harmadik generációs zombie-style, szemceruzával rajzolt fekete szeplőkkel az orrán.

Bagatelle, Esterházy kastély, Fertőd

dinnyebringa

bipolar personality

március 9 vasárnap

szeretek vasárnap reggel hazatekerni. a lomin már állnak a standok, a legelszántabb kacatolók már vadásszák a kincseket, de suhanok, mert várnak. randi, reggel 7kor?! :) a voyeur szerepében egy napozó kéménnyel. :) és a boldog tudattal, hogy vasárnap van és élvezhetem.

ez a mai nap himnusza. 

és a FészekTravel's GooDTrip szervezés alatt. :) de most már elég a szmájlikból. pedig találtam végre egy piros csőnadrágot, de egyenlőre még, csak lelkesedem érte.

este újabb kihívás. műszakvezető leszek. én!("tudod, az a vékony, hosszúhajú srác.")

(i'm) lighter

március 6 csütörtök
ez egy tökkkéletes nap. napsütéssel, korzózással, könyvvásárlással,

 Insomnia-s kvzással, radózással.

a most megnyílt budapesti Cirkusz kávéház ajánlójából: "... kizárólag etikus módon beszerzett kávékkal kell dolgoznia.", mármint a kávépörkölőnek, de nem is ez a lényeg, hanem hogy mindez az én olvasatomban:

... kizárólag erotikus módon beszerzett kávékkal kell dolgoznia. :) (önnön elméletének igazolását látva, Freud ezen besírna).

aztán a pénteket szinte átaludtam, de jól indul a szombat, mert a péntek éjszaka a nehézségek ellenére is qrvajól sikerült. nő-és névnap.

emotional chaos

március 4 kedd

örvend a szívem, hogy ennyien olvastok,
és hogy,

"... tök jó volt, és tök különös érzés, hogy együtt ünnepelhettem valakivel az 50. szülinapját.  az este fenomenális volt!", és

an angel's angel

most kezdek elálmosodni. nem sokat aludtam. talán 4 órát? sütött a Nap, ami kiugrasztott az ágyból. 

ablak kitárva, a Fészek ragyog. jól és elégedett vagyok.  

már ezren ajánlották megnézésre a Californication-t :) , és kit látok az egyik epizódban? Henry Rollins-t. (tudom, hogy nem egy Lawrence Oliver, de) meg vagyok véve (,de nem csak ezért), hanem döbbenetes hasonlóságot vélek felfedezni (na nem külsőleg) Hank-kel, még ha én nem is iszom, és egzisztenciálisan sem vagyok a csúcson, és ellentétben vele, nem igazán kedvelem a "gyepmesteri szerepet", de minden szép nőt szeretek, Téged is, ha nő vagy, szép vagy és nem éltünk együtt. és a gondolataim is vissza-visszaköszönnek, a pengeéles szarkazmusról nem is beszélve.

"imádom a káoszt." ... ha én csinálom
.

éjjel satorim volt. hogy az egyen-munkaruhában is más vagyok. de vannak még páran ilyenek. a joviális

indiántörzsfőnök-vontatós, hátközépig-érő ősz haja copfban színes hajpánttal, mint az apacsok, drótkeretes szemüvegben, alkarján maori tetkóval. na ő, ilyen. akivel mindig váltunk pár kedélyes szót, vagy az örökké víg kedélyű vidéki srác, (szintén vontatós) Hulk-nyi nyers erővel, határozott, erős, de nem roppantó kézfogással tiszteljük, nem pedig teszteljük egymást.

pussy magnet

március 1 szombat

hát hello!

:)

és megkerestem a Pink Floyd-tól a"The Animals"-t (, amit középiskolásként hallottam először egy ásványrárói osztálytársamnál, és amit a zenekritikusok előszeretettel szoktak volt szapulni, mondván, hogy munkásságuk leggyengébb darabja. nekem mégis bejön és legfőképp a "Pigs". és a zseniális lemezborítója),

 Bowie-tól a "The rise and fall of Ziggy Stardust"-ot 

(, amire először téptem be, egy gyönyörű zsidó lánnyal, Eszterrel, valahol a Moszkva tér fölött a hegyen, egy klasszikus budai villában, a PeCsa-beli Teknősbika koncert után, és amire egy fergetegeset szeretkeztünk. vele vajon mi lehet? akkor, '984-ben ő már nem csak szívott, hanem lőtte is magát, codeinnel. és a bokájába, hogy az anyukája előtt ne bukjon le, aki úgy tudta, hogy már tiszta.), Kraftwerk összest 1969!-től 2003-ig.

 ez a mai setlist, a mai háttérzene. ma ilyenem van.

 s hozzá egy palota.

meg egy fülledt éjszaka. csá. (a film csak illusztráció.) :)

Sadistic Desire from LOWENDAL Films on Vimeo.

ünnepelve

február 28 péntek
az utolsó napja a meteorológiai télnek. inspirál, hogy a Fészekhez egy kicsit megint hozzátegyek.

red-light zone & spiritual brothel

így nappal nem igazán érvényesül a fallikus vörös lámpaoszlop, (egy kvázi égő csipkebokor, egy világítótorony) és a sai-k sem stilizált ördögfejet mintáznak, hanem szívet. :)

azért ez nem az Endi(30Y) által fémjelzett operametál, (lásd:Scorpions, s ha netán bárvalamikor valaki egy jó szót hall tőlem róluk, kérem hogy azonnal hívja dr Csernus-t.) ez jó!

de most rendbe teszem a toalettem és nem a toiletem :), este baráti vacsorabuli első nyomású Kraftwerk: Die Mensch maschine bakelittel '78-ból, (aminek a borítója nálam bent van az első tízben) Matusalem-mel, pezsgővel

és ezeket a szépségeket kaptam

racks from Mandala's girls