nagyon bejön Valentino új illata. talán ez is inspirált tegnap. de ma Mandala után team building-eztünk a Fészekben. qrvajó kis este volt. karddal, Hagakure-val, Bushido passport-tal. előkerültek SzürrzS grafikái, vázlatai. elővettem a déjá vu-s vendégkönyvet, a kiállításának meghívóját keresve, és találtam a Nekrológot
Bevallom,
gondolkodnom kellett a vezetékneveden.
Mint SzürrzS, Zsolti ismertelek meg.
Polgári éned rejtőzködött,
szabadultál volna tőle.
Megtaláltál a képeiddel.
Úgy érezted,
a Déjá vu-ben otthonra lelnek.
Éltek.
Nekem meg, tetszett.
Seggek, mellek, pinák,
növényi szentek.
A vágyott Da Vinci-ecset
és a minőségi vászon,
mint elérhetetlen,
de festettél mindenre,
mire lehet,
tequila-sör,
vagy egy pohár száraz fehérbor mellett.
Henry Miller jutott eszembe,
talán nem is véletlen:
" ... a művész a valóság szökevénye".
Ezért el nem tudtam képzelni,
hogy egy futószalag felett görnyedj.
Pedig, de! És tényleg.
Addig is kalandozhat az elme
Nietzschén, Freud-on és a kozmikus szexen.
Közben cserélődtek a képek,
hogy ne legyen unalmas,
hogy többet lássanak belőled, tőled
a vágyakat, az élményeket.
Nélkülöztél, de alkottál, Teremtettél.
Egy univerzumot ecsettel, festékkel,
mert inkább nem ettél,
csakhogy legyen mire
és legyen mivel (festeni).
Akkor nem,
de most már értem
toposzokat és kliséket tagadó
istenkeresésed,
de én csupán kispolgár vagyok,
renellis allűrökkel.
Requiescal In Pace SzürrzS
2010. június 15.
és a felismerés, hogy öt évemet tartom a kezemben. hmmm. a költözés óta kezembe sem vettem. jó kis utazás lesz.
alatta Esclin Syndo
köszönöm a kapott mosolyokat kedves mindenki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése