2019. április 19., péntek

csapongok. de leginkább boldog vagyok


Európa Kiadó koncert a Rómerben. Mégcsak készülődöm, mikor jön egy üzenet, hogy egy hölgy keresett, mert én szolgáltam ki 30Y-on és volt egy olyan érzése, hogy engem látott a Teknősbikában 1986ban a Kovács Margit ÁMK-ban, a Szarvasdropsz-szal közös koncerten, amin ő 12 évesen, fehér ruhában volt, de nem emlékeztem, pedig, 30-an, ha lehettek. Ami megvan arról az estéről az az, hogy hangszernek egy álló hamutartót választottam, amivel törökülésben ülve törtem az aula márványburkolatát félmeztelenül, rúzzsal összekenve, mezítláb egy csíkos pizsamanadrágban és a koncert végére merő egy hamu voltam, mivel nem volt üres, és utána egy házibuliba mentünk valahova Szabadhegyre, én egy Wartburg csomagtartójában, ami beázott. Baudelaire-t, Rimbaud-t, Kassákot olvastam, punkot és finn hardcore-t hallgattam, amit talán az Anális Felhangos srác mutatott meg, aki együtt mozgott a VHK-val és tőlük szerezte. Gáz, de a nevére nem emlékszem. Bár előkereshetném az Anális-kazettát, azon talán van kontakt. Bishop. Bishop a neve.

A koncert meg, jó volt. Mármint az Európa Kiadó. Alig bírtam átvergődni a tömegen, lépten-nyomon ismerősök tűntek fel. Még mindig működnek a régi számok, még mindig toporzékolunk. Pedig Jenő, idén 60. És rajta kívül senki a régi felállásból, de mégis működik. És még mindig jól ír, jól beszél. Következetesen magázza közönségét ("Tisztelt Hölgyeim és Uraim!"). Az est fénypontja volt, amikor a közönségből 3 gyönyörű gida felment vokálozni a Bombomszibombom (Kemény világ)-ra, aláfestve egyben illusztrálva tóduló emlékeimet.

És akkor vettem egy lemezjátszót a Fiaméknak, direct drive-os, automata és JVC. És ennek apropóján önvizsgálatot tartottam és hamut szórok a fejemre, és ünnepélyesen megkövetek mindenkit, ugyanis én voltam az, aki mindez idáig hittem és vallottam, hogy nincs érzékelhető különbség cd/mp3 és egy vinyl lemez hangja között. Hát van. Feltettem a frissen vásárolt 1978-as kiadású The American Prayer-t a Doors-tól és elaléltam. Mintha kettesben lennék Jim Morrisonnal, fákra néző kitárt ablaknál mécses fényében, és csak nekem mesélne.

Csütörtökön délután 2kor befejeztem a melót. Kezdődik, és tart a holiday egészen kedd este 10ig. Nem vagyok erős a vallási tradíciók ápolásában és gyakorlásában, de vannak azért véletlen egybeesések. Sóskát főztem, pedig nem is tudtam, hogy zöld csütörtök lévén ez az egyik alapvetés, mikor is az Utolsó vacsorára, Jézus elárulására emlékezünk. Szombaton elkészül az új szemüvegem, találkozom a Fiammal, kinek életét figyelve eláraszt az ölelő boldogság lúdbőrös érzése, mert nem hallok sóhajokat (és nem csak a távolság miatt), látok viszont megvalósult vágyakat. Este Welcome party a hazaérkezett tengerésznek, vasárnap Sikztah all night long a Rómerben.

Hogy miért, azt most hagyjuk, a legdrágább eladó házakat kerestem Győrben és találtam ezt:

https://ingatlan.com/gyor-belvaros/elado+haz/csaladi-haz/gyor-moson-sopron+megye+gyor/26081907#terkep

és látva, gondoltam csinálok egy összevetést, Módosék: Győr vs Budapest.
Megnéztem mi a kínálat Budapesten. Ár alapján és családi házat kerestem:

https://ingatlan.com/iii-ker/elado+haz/csaladi-haz/budapest+3+kerulet+hegyoldal+utca/27827435

A különbség több, mint megmosolyogtató.




artpiknik tilos családi maraton

"Ha kifogytunk az álmainkból elpusztulunk." Emma Goldmann

Indultam melózni. AirPods a fülbe, amíg beérek az Anima-remix lemezt hallgatom, éppen a Fjodor Mihaljovics -ot, ami nagyon emlékeztetett va...