2016. április 12., kedd

A bomlás virágai, avagy St Tropez-i éjszakák, mikor nem vagyok gróf, de Lipótmező bezárt


7térítő! Hétfő reggelenként a Tiloson és pont olyan, mint a beszélgetéseink a balkonon, az erdőben, a rakparton, a Rómerben, vagy éppen bárhol. A műsor gazdái: Feri, a kedves és bölcs, Vé ügynök, az affektálós, typical bölcsész leszboszi, némi shameless-es beütéssel, és Viki, a korai harmincas nő. (ez mind pozitív jelző)
Vé ügynök: "Dejó srác ez a Marci! Hogy-hogy még nem ismerem?!" Ő, a Marci! 


Február 23.-án Csernus doki előadása a. Bartókban, Csajok címmel. Borítékolható volt, hogy "Sold out". Az esemény, csajozás szempontjából sem utolsó. Főleg utána. Csak szédülnek kifelé rommá oltva, az érkezéskor még oly magabiztos, céltudatos femme fatale-k.

Március 12
Filmes pezsgőzés a híd alatt (, mennyire szép, mennyire magas, mennyire laza). Rómerben Marge, (amennyire vártam, annyira csalódás) Kaukázus,(jó! sehol a legutóbbi enerváltság) és Magashegyi Underground, a már megszokott magas színvonalon és hőfokon.

Gyárkapun ki, füles be, a petőfin urbán zóna, bringára való hip-hoppal, helyett a francba! Class fm. Szani Roland beszélget a két meghívott artistaképzős sráccal, hogy ki hogy jutott el cirkusz világába, mit csinált előtte. Szertornáztam, aztán megláttam egy breakdance videót és nagyon megtetszett, a szaltók, meg a kézen állás alapból ment ... -mondja az egyikük. "ja? Hogy az a breakdance? Amikor fejen pörögnek? Én azt hittem, hogy amikor olyan darabosan mozogsz, mint egy robot." -vall tájékozottságáról Szani Roland.

És megint taplószáraz dohányt kaptam. Nem találom a réjbenem, tolódik a felszabadulás.

Gyártelep, -mint bp külvárosi (rákosvermesi)- underground klub. Asszimilálódom. Laprágó és Jack-ek. Black-ek és Daniels-ek. A belső dizájn itt jobban érvényesül, mint az előző helyen. Ez az Egri Peti alacsonyabb mint gondoltam. Összenézés, biccent. Egy kicsit cry baby egy kicsit kolorádó kid és nagyon házibuli és az örök dilemma: discoba vagy templomba?







Elkezdtem letöltögetni a 7térítő archivált műsorait. Tematikusan aszerint, hogy ünnephez kapcsolódjanak, mert hallottam a húsvéti adást és főleg a Feri stílusában, témához állásában abszolút értékadó és terjesztendő. (mixcloud, search:7terito)

Voltam egy üzletnyitányon. Hááát! Annyit tudtam, hogy fiatal magyar tervezők munkáinak (női ruhák és kiegészítők) a store-ja, és a címet, két háznyira a déjà-tól. Még a megnyitó előtt felderítem. Simán eltekertem előtte. Észre sem vettem. Érkeztem elegánsan, lezártam a verdámat és el kezdtem szemlélődni. Maga az üzlet beékelődik egy szanitel-szerelvénybolt, egy (felszisszenős) topáz cipőbolt és egy  játéküzlet közé, kicsivel lejjebb egy krimó, hát, nem egy fashionstreet. A berendezés rendben. Fehér pult, fehér térelemek, úgyis, mint kocka, tégla és egy termő citromfa, lévén Lemon store.
A portál, egyben kirakat, a bejárat két oldalán. Gáz! Qrvanagygáz! Mint egy kínai. Vállfán lógatva egy nyári ruha. A másik oldalon egy -talán varrás nélkül készült- barackszínű pelerin. Az a minimum szerintem, hogy próbababán állítom ki, ezzel is demonstrálandó, hogy nem tömegcikkről szól a történet. Apropó kiállítás, aka bemutatás. Ha már fashionstore, ne úgy kelljen pörgetni az állványon, vállfázott ruhákat, mint a darabos turiban, ha kérhetem. Nem azt mondom, hogy minden ruhának legyen egy bevilágított kis fülkéje, de ne élükre állítva sorakozzanak. Pezsgő, pogácsa pipa.

Vasárnapi mozi: Az itt élő lelkek nagyrésze
Brutáljó! És megint tanultam valamit. Gróf Batthyány Ervinről. Akiről Ady mondta: "Csak azért lehet anarchista kényszerzubbony nélkül, mert gróf." Köznyelven megszólaló anarchista dogmák kvintesszenciája: "Ne te mondd meg, hogy nekem mi jó!", egy teljesen helyénvaló szürreálisan hiteles képivilágba oltott paralel láto- és hallomások. Így tudnám összefoglalni.

Régen hallgattam, de újra megtalált a Suicide démoni minimal technoja, 1977-ből.

artpiknik tilos családi maraton

"Ha kifogytunk az álmainkból elpusztulunk." Emma Goldmann

Indultam melózni. AirPods a fülbe, amíg beérek az Anima-remix lemezt hallgatom, éppen a Fjodor Mihaljovics -ot, ami nagyon emlékeztetett va...